Sportsikerekben gazdag új évet kíván az MTSZ.

Alapszabály

MAGYAR TAEKWONDO SZÖVETSÉG

 

I. ÁLTALÁNOS

1.§

1. A Magyar Taekwondo Szakszövetség (a továbbiakban Szakszövetség) a Magyar Köztársaságban működő, a Taekwondo sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a Taekwondo sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedő országos sportági szakszövetség, amelyben a sportolók, a szöuli központú, az AGFIS és a NOB által elismert WTF Taekwondot gyakorolják. A Szakszövetség működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény, illetőleg a Nemzetközi Sportszövetségek (WTF, ETU) alapszabályai alapján fejti ki,

2. A Szakszövetség a közhasznú tevékenysége során a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladatok megvalósításáról gondoskodik.

3. A Szakszövetség tagja a Nemzeti Sportszövetségnek, a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Nemzetközi Sportszövetségek Szervezetének (AGFIS).

4. A Szakszövetség tagja a Világ Taekwondo Szövetségnek (World Taekwondo Federation / WTF) és az Európai Taekwondo Szövetségnek (European Taekwondo Union / ETU), melyek alapszabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

5. A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

6. A Szakszövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó    útján nyilvánosságra hozza.

 

2.§

 

1. A Szövetség neve: MAGYAR TAEKWONDO SZÖVETSÉG
(angolul: Hungarian Taekwondo Federation).
Rövidített neve: MTKDSZ

2. A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1 - 3.

3. A Szakszövetség működési területe: Magyar Köztársaság

4. A Szakszövetség képviselője: Patakfalvy Miklós

5. Az alapítás éve: 1996.
A Magyar Taekwondo Szakszövetség jogutódja az 1990. március 10.-én alakult és a Fővárosi Bíróság által 1980. sorszám alapján, 1989. május 16.-án nyilvántartásba vett Magyar WTF Taekwondo Szövetségnek.

6. A Szakszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet a 2004. I. törvény 31.§ (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja.

 

3.§

 

1. A Szakszövetség emblémája:
Magyar Taekwondo Szakszövetség,
Fehér kör alapon, fekete keretben középen a Magyar Köztársaság hivatalos címere foglal helyet, melynek két oldalán a címer felé forduló, két rúgó emberi alak áll, a címer fölött a Világ Taekwondo Szövetségének rövidítése latin betűvel, alatta a Taekwondo rövidítése koreai betűkkel található. A címert a Magyar Taekwondo Szövetség felirat keretezi. A Magyar Köztársaság címere eredeti színnel, azonkívül valamennyi felirat fekete színnel szerepel.

2. A Szakszövetség pecsétje:
Magyar Taekwondo Szakszövetség
Kör alapon, keretezve középen a Magyar Köztársaság hivatalos címere foglal helyet, melynek két oldalán a címer felé forduló, két rúgó emberi alak áll, a címer fölött a Világ Taekwondo Szövetségének rövidítése latin betűvel, alatta a Taekwondo rövidítése koreai betűkkel található. A címert a Magyar Taekwondo Szövetség felirat keretezi.

 

II. A Szakszövetség célja és feladatai

4.§ 

A Szakszövetség célja a Taekwondo sport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése, továbbá a Szakszövetség a Magyar Köztársaság területén ellátja a sportról szóló 2004. évi I. törvényből adódó feladatait, így közreműködik az abban meghatározott sportfeladatok ellátásában, szervezi és irányítja a Taekwondoban folyó tevékenységet, képviseli a magyar Taekwondo és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti, aki elfogadja és betartja a Szakszövetség szabályait.

 

A Szakszövetség feladatai

A Szakszövetség a WTF Taekwondo sportágban kizárólagosan jogosult:

(1) A szakszövetség alapvető feladata:

a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését.

b) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését.

c) meghatározni a sportág utánpótlás fejlesztési koncepcióját, és gondoskodni annak végrehajtásáról.

d) Meghatározni a szervezeti és működési-, a verseny-, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási-, a sportfegyelmi-, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatokat, valamint a vagyoni értékű jogok hasznosítására vonatkozó szabályokat, és ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat.

e) A sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, megrendezni az országos bajnokságokat, illetve a magyar (köztársasági) kupát.

f) Meghatározni és kiadni a hazai és nemzetközi versenynaptárt, engedélyezni tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények (versenyek, edzőtáborok, stb.) megrendezését, illetve az azokon való részvételt.

g) Működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportághoz tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot.

h) Képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben (WTF, ETU). Részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban.

i) A versenybírók képzésének, továbbképzésének, valamint minősítési szabályainak rendjét előírni, és a képzéseket kiírni.

j) Megadja, vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást a magyar versenyzők külföldi, illetve a külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez.

k) Hasznosítani az általa szervezett, ill. rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, e jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni.

(2) A szakszövetség további feladatai:

a) Meghatározza a Taekwondo fejlesztési céljait, erre koncepciót dolgoz ki, és gondoskodik megvalósításukról.

b) A versenysport és utánpótlásának irányítása és a Taekwondo, mint olimpiai sport magas színvonalon történő gyakorlásának biztosítása.

c) Vezetni a Szakszövetség központi nyilvántartását.

d) Megfelelő feltételek fennállása esetén a Nemzeti Sporthivatal vezetőjével megköti a támogatási szerződést.

e) Képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sport közalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé, valamint a nemzetközi sportéletben.
A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási, és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

f) Meghatározza a sportesemények megrendezésének, a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeit.

g) Versenyeket és sportrendezvényeket szervez, ill. tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi.

h) Ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott és a sportág működési feltételeinek biztosításával összefüggő egyéb feladatokat.

i) Az ifjúság fizikai képességének, edzettségének, küzdőkészségének fejlesztése. A társadalom tagjai számára a szabadidő egészséges és kulturált eltöltése, a felüdülés és a pihenés biztosítása, a kulturális és szórakozási igények kielégítése.

j) A Taekwondo erkölcsi elvárásainak megfelelően a taekwondosok hazafias érzésének, családszeretetének, becsületességének, bátorságának, gyors helyzetfelismerésének, nagyobb teljesítményre való törekvésének, győzni akarásának, valamint közösségi érzésének fejlesztése.

k) A taekwondosok érdekeinek képviselete és védelme, a Taekwondo elterjesztése, nemzetközi eredményességének növelése, a magyarországi Taekwondo irányítása és felügyelete, valamint mozgósítás az olimpiai Taekwondoban folyó tevékenységre.

l) Gondoskodik a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról,  versenyzési engedélyük megadásáról és minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol. Valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek és egyéb állami szerveknek.

m) Felvilágosítást ad és véleményt nyilvánít a sportág ügyeiben, széleskörű propagandát alkalmaz minden lehetséges média felhasználásával az olimpiai Taekwondo népszerűsítésére.

n) A versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol.

o) Érvényesíti a doppingtilalmat, fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása ellen a NOB és a WADA szabályait és elveit figyelembe véve.

 

III. A Szakszövetség tagsága

A Szakszövetség tagjai

5.§ 

A Szakszövetségnek tagja lehet minden, a (WTF) Taekwondo sportág versenyrendszerében résztvevő jogi személyiséggel rendelkező sportszervezet (sportegyesület, sportvállalkozás).

 

Tagsági jogviszony keletkezése

6.§ 

1. A Szakszövetségi tagság felvétellel (tiszteletbeli tagok esetében választással) történik.

2. A Szakszövetség tagjai tagfelvételi kérelmüket írásban a Szakszövetség Elnökségénél nyújthatják be. A Szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, és a felvételhez a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

3. Tagfelvételi kérelmek ügyében az Elnökség dönt. A tagfelvétel elutasító határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

4. A Szakszövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.

5. A Szakszövetség tagjairól a Szakszövetség hivatala nyilvántartást vezet.

6. A Szakszövetség tagjai évi rendszerességgel tagdíjat fizetnek. Ezek mértékét évente az Elnökség határozza meg. A tagdíjat minden év március 31.-ig kell befizetni a Szövetség bankszámlájára.

 

A tagsági viszony megszűnése

7.§

1. A tagsági viszony megszűnik:

a. kilépéssel,
b. törléssel,
c. kizárással,
d. a szervezet jogutód nélküli megszűnésével.

2. A tag a Szakszövetségből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.

3. Annak a tagnak a tagsági jogviszonya, aki tagdíjfizetési kötelezettségének az adott év március 31.-ig nem tesz eleget, tagsági jogviszonya automatikusan felfüggesztésre kerül (az alapszabályban meghatározott jogait nem érvényesítheti), és ellene egyéb szankció is alkalmazható. Ha a tag, a tagdíjfizetési kötelezettségének a határidő lejárta után, 30 napon belül sem tesz eleget, a szövetség fegyelmi bizottsága által lefolytatott vizsgálat keretében ellene fegyelmi szankciót alkalmazhatnak, vagy különösen indokolt esetben kizárhatják a tagok közül.
Az eljárás lefolytatásának szabályait a szövetség fegyelmi bizottságának szabályzata tartalmazza.

4. Azt a tagot, amely tagsági viszonyból eredő kötelezettségeit megszegi, hatáskörét túllépi, a Fegyelmi és Etikai Bizottság, a Sportfegyelmi Szabályzat szerint, kizárhatja.

5. Törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag jogutód nélkül szűnt meg, illetve abban az esetben, ha sportágban versenytevékenységet nem folytat azáltal, hogy versenyszakosztályát megszünteti, vagy más jogi személy részére átadja.

6. Törlést, vagy kizárást kimondó határozat ellen az Elnökségnél lehet fellebbezni, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

 

A Szakszövetség tiszteletbeli elnöke

8.§ 

Tiszteletbeli elnök megválasztása az Elnökség hatásköre, melyet a soron következő Közgyűlésnek kell jóváhagyni.

 

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

A tagok jogai és kötelezettségei

9.§ 

1. A Szakszövetség tagjának jogai:
Amennyiben a tag eleget tesz az Alapszabályban rögzített kötelezettségeinek, küldött képviselője révén
a./ részt vehet a Szakszövetség és a Regionális Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein,
b./ részt vehet a Szakszövetség Közgyűlése határozatainak meghozatalában,
c./ a tag, illetve képviselője választható a Szakszövetség szerveibe,
d./ észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban.

2. A tagok kötelezettségei:
a./ a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatainak betartása, illetve betartatása,
b./ a Szakszövetség fejlődésének és eredményességének elősegítése,
c./ a Szakszövetség célkitűzéseinek elősegítése,
d./ a Taekwondo népszerűsítése,
e./ a Szakszövetség érdekeinek az egyéni érdekek elé helyezése,
f./ a tagdíjak fizetése, illetve egyéb vállalt kötelezettségek teljesítése.
g./ a sportág versenyrendszerében való tényleges részvétel.

 

A Szakszövetség támogatói, tiszteletbeli címek

A Szakszövetség támogatói

10.§
 

A Szakszövetségnek támogatója lehet minden olyan magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely a Taekwondo sportágat erkölcsileg vagy anyagilag támogatja és a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja.

Tiszteletbeli címek

A Szakszövetség tiszteletbeli címekkel jutalmazhatja azokat a magán személyeket, akik kimagasló tevékenységükkel a Taekwondo célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását huzamosabb ideig eredményesen segítették elő, illetőleg erkölcsi vagy anyagi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel kiemelkedően támogatják a MTSZ tevékenységét.

 

A Szakszövetség tiszteletbeli elnökének és támogatóinak jogai és kötelezettségei

11.§ 

1. A tiszteletbeli elnök és a támogatók jogai:
a. tanácskozási joggal vehetnek részt a Szakszövetség Közgyűlésén,
b. javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
c. javaslatokat tehetnek a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit, valamint a sportágat érintő kérdésekben.

2. A tiszteletbeli elnök és a támogatók kötelezettségei:
a. a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatainak betartása, illetve betartatása,
b. a sportág népszerűsítése.
c. a vállalt hozzájárulás biztosítása.

 

 Vitás ügyek

12.§


A Szakszövetség tagjai kötelesek a Szakszövetség hatáskörébe tartozó vitás ügyeiket elsősorban a Szakszövetség keretein belül rendezni.

 

 V. A Szakszövetség szervezete

13.§ 

1. A Szakszövetség szervezeti felépítése, szervei:
a. Közgyűlés,
b. Rendkívüli Közgyűlés
c. Ügyintéző és képviseleti szerv (Elnökség)
d. Ellenőrző Testület
e. Bizottságok

 

2. A képviselő és ügyvivő testületek bizottságai:
a. A Közgyűlésnek közvetlenül alárendelten működik az Ellenőrző Testület.
b. Az Elnökség irányításával működik a Fegyelmi- és Etikai Bizottság, valamint a Szakszövetség állandó bizottságai.
c. Az Elnökség speciális, illetve egyedi feladatok elvégzésére " ad hoc " bizottságokat hozhat létre.

3. Az egyes szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, feladat- és hatáskörét az Alapszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg igazodva a képviselő és ügyvivő testületek működési rendjéhez.

 

VI. A Szakszövetség Közgyűlése

14.§ 

1. A Szakszövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyen a tagok az alábbi pontokban meghatározottak szerinti képviselettel rendelkeznek.

2. A Közgyűlést a Szakszövetség által nyilvántartott tagok, (sportegyesületek, sportvállalkozások) alkotják.

3. Az a sportszervezet, ahol a szakosztálylétszám meghaladja az 50 főt, további egy szavazat jog jár, minden újabb 50 fő után plusz 1 főt delegálhat szavazati joggal a Közgyűlésbe, feltéve, ha kötelezettségeiknek (tagdíjbefizetés és tagnyilvántartó leadása) igazoltan eleget tettek. Az olimpián pontot szerző sportszervezet további két főt, összesen három főt, felnőtt Eb-n és Vb-n érmet szerzett tag további egy főt, összesen két főt delegálhat, amennyiben kötelezettségeiknek (tagdíjbefizetés és tagnyilvántartó leadása) igazoltan eleget tettek. A különböző feltételek többszöri fennállása esetén is, legfeljebb három fő képviselhet szavazati joggal egy sportszervezetet a Közgyűlésen.

4. Abban az esetben, ha a Szakszövetség Közgyűlésének valamelyik tagja a szavazáson nem tud jelen lenni, legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban köteles bejelenteni, és meghatalmazással igazolni azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja. Ugyancsak írásban kell jelezni, hogy meghatalmazott képviselő a szövetségben bármilyen tisztségre jelölhető. Az Elnökség tagja szavazati joggal csak akkor rendelkezik, ha jogi személy tag küldöttje. Valamennyi tag valamennyi küldöttje csak és kizárólag egy szavazati joggal rendelkezhet.

5. A küldöttek szavazati jogosultságát a Közgyűlés helyszínén, annak megnyitását megelőző egy órában ellenőrzi az Elnökség által megbízott Mandátumvizsgáló Bizottság, a küldöttek helyszínen leadott megbízó levele és a szövetségi nyilvántartás alapján.

6. A Szakszövetség közgyűlése nyilvános.

7. A Közgyűlésre tanácskozási joggal meg lehet hívni a legfelsőbb sportvezetés képviselőit.

8. A Közgyűlést évente legalább egyszer, legkésőbb május 30.-ig kell összehívni. Az összehívásról az Elnökség gondoskodik. A Közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről legalább 15 nappal előbb értesíteni kell a tagokat.

9. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, amely az eredeti napirendi pontok vonatkozásában, a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes.

10. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A Szakszövetség rendes Közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell:
a. a Szakszövetség tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,
b. az Ellenőrző testület írásbeli beszámolójának elfogadása,
c. a számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámoló jóváhagyása,
d. a költségvetés és a mérleg jóváhagyása,
e. a Közhasznúsági jelentés elfogadása,
f. a következő év szakmai és pénzügyi tervének elfogadása
g. a Szakszövetség tagjai, vagy az Elnökség által beterjesztett javaslatok.

11. A 10/g. pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha   azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább négy héttel benyújtották az Elnökséghez. Az e határidő után beterjesztett javaslatok, fellebbezések csak akkor tárgyalhatók, ha azt a Közgyűlés kétharmados többsége megszavazza.

 

15.§ 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az Alapszabály elfogadása és módosítása,

2. a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,

3.    az előző évre vonatkozó szakmai beszámolók, az előző évi pénzügyi beszámoló és  mérleg, tárgyévi  költségvetés tervezete, valamint a szakmai terv elfogadása.

4. az Ellenőrző Testület beszámolójának (írásbeli) elfogadása. Ennek hiányában a    Közgyűlés a számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

5. az ügyintéző és képviseleti szerveinek (különösen a szövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak) megválasztása, és visszahívása,

6. a közhasznúsági jelentés elfogadása,

7. a tiszteletbeli elnöki cím adományozásának jóváhagyása,
   
8. a Szakszövetség más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, vagy önkéntes megszűnésének kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, ez utóbbiakra a Közgyűlés csak akkor jogosult, ha a Szakszövetség képes a bármilyen jogcímen fennálló tartozásainak kiegyenlítésére,

9. a Szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,

10. gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés,

11. a szakszövetség sportági szövetséggé való átalakulásának kimondása,

12. a tagfelvétel, valamint kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,

13. a Szakszövetség - más szerv hatáskörébe nem utalt - szabályzatainak megállapítása és módosítása,

14. mindazok a kérdések, amit a 2004. évi I. törvény, más jogszabály, illetve az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal, illetve amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe von.

 

16.§ 

1. A Közgyűlésen az elnök távollétében az általa kijelölt elnökségi tag elnököl.

2. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek vezetésére jegyzőkönyvvezetőt, hitelesítésére pedig két tagot kell felkérni.

3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az esemény helyét, idejét, valamint a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.

4. A Közgyűlés jegyzőkönyve a helyszínen történő hang, illetve videó rögzítés alapján is készülhet. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenlévők jegyzékét (jelenléti ívet) is.

 

17.§ 

A Közgyűlésen személyi kérdésekben titkos, minden más esetben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (ezen a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének egybehangzó szavazatát kell érteni) történik a határozathozatal, kivéve a 15. § 1, 8, 10, 11, 12 pontja, ahol a jelenlévők kétharmadának jóváhagyása szükséges.  Bármely témakörben elrendelhető titkos szavazás, ha azt a közgyűlésen jelen lévő szavazati joggal rendelkezők legalább 30 %-a kéri.

 

18.§ 

1. Minden 4. év rendes Közgyűlése egyben vezetőségválasztó Közgyűlés is.

2. A Szakszövetség Elnöksége 5 főből áll, élén az elnökkel. Az Ellenőrző Testület 3 főből  áll.

3. Az Elnökséget és az Ellenőrző Testületet is 4 éves időtartamra kell megválasztani.

 

Az Elnökség megválasztása

19.§ 

1. A választás előtt jelölőlista felállítása szükséges. A jelölőlistára kerülés nyílt szavazással történik.

2. Az elnök, az elnökségi tagok és az Ellenőrző Testület tagjainak megválasztása titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50% 1 fő) történik. Egy jelölt esetén nyílt szavazás tartható. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, újabb fordulót kell tartani, amelyben már csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztásához szükséges szavazatot meg nem szerzi.

3. Az Elnökség és a Ellenőrző Testület tagjainak felkerülése a jelölőlistára történik
a. a már megválasztott elnök javaslata alapján,
b. nyílt szavazással a küldöttek javaslata alapján.

4. Az elnökségi tagok megválasztása esetében, ha több jelölt közül az első fordulóban a megválasztható elnökségi tagok számánál kevesebb jelölt van, vagy egy sem kapta meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, az üresen maradt helyekre újabb szavazási fordulót kell tartani. Ennek menete a következők szerint történjék: a szavazólapra már csak az üresen maradt helyek száma arányában (3 üres helyig 2 fő, 3 üres hely fölött 3 fő) kerülhetnek jelöltek az első fordulóban legtöbb, de a megválasztásukhoz elégtelenszavazatot kapottak közül.

5. A Közgyűlés választási munkájának elősegítése érdekében Mandátumvizsgáló, Jelölő és Szavazatszámláló Bizottságot kell létrehozni. A bizottságok három főből (1 elnök és 2 tag) állnak. A bizottságok tagjaira az elnök tesz javaslatot.

 

A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése

20.§

1. A Rendkívüli Közgyűlést az Elnökség, vagy az elnök hívhatja össze.

2. Az Elnökség köteles összehívni a Rendkívüli Közgyűlést, ha azt a bíróság rendeli el, vagy valamely felügyeleti szerv, vagy a tagok legalább egyharmada, illetve az Ellenőrző Testület, az ok és a cél megjelölésével, írásban kéri.

3. Abban az esetben, ha két közgyűlés közötti időszakban az elnökség tagjainak száma 3 fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztása céljából Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

4. Abban az esetben, ha az Ellenőrző testület taglétszáma egy főre fogyatkozik, ugyancsak össze kell hívni a Rendkívüli Közgyűlést.

 

VII. A Szakszövetség Elnöksége

21.§ 

1. Két Közgyűlés közötti időszakban a Szakszövetség tevékenységét az Elnökség irányítja.

2. A Szakszövetség rendes és Rendkívüli Közgyűlését szükség szerint összehívja.

3. Az Elnökségnek beszámolási kötelezettsége van a Közgyűlés előtt. Az Elnökség határozatai, a Közgyűlés és az Ellenőrző Testület kivételével, kötelező érvényűek a Szakszövetség minden testülete és az egész tagsága számára.

4. Az Elnökség választja, és az elnök nevezi ki a szövetségi kapitányt, az állandó, valamint az " ad hoc " bizottságok vezetőit.

5. Az Elnökség tagjai:
a. elnök,
b. tagok (4 fő).

6. Az Elnökségnek csak olyan felnőtt korú magyar állampolgár, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság jogerősen nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.

7. Az Elnökségnek csak büntetlen előéletű, a fenti kitételeknek megfelelő személy lehet a tagja.

8. Az Elnökség a Szakszövetség elvi irányító testülete. Ennek során:
a./ elkészíti és határoz:
-a szakmai irányelvekben és követelményrendszerben, felkészítési programokban,
-a bizottságok kialakításában,
-a saját és a bizottságok ügyrendjében, munka- és ülésterve elfogadásában,
-hazai és nemzetközi versenyeken való részvétel feltételeiről.
-a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Nyilvántartási-, Igazolási és Átigazolási Szabályzat, Sportfegyelmi Szabályzat, Gazdálkodási,- Pénzügyi- és Munkaügyi Szabályzat, valamint a Vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat elkészítéséről és elfogadásáról. Szükség esetén a Közgyűlés bármelyik szabályzatot felülbírálhatja.

b./ dönt:
-a szövetségi kapitány és a válogatott keretek edzőinek személyéről,
-a versenyzők minősítéséről - a Minősítési Szabályzat alapján,
-a bírók minősítéséről - a Bírói Bizottság javaslata alapján,
-a nemzetközi versenynaptárban szereplő és más külföldi kiutazások személyi kérdéseiről a válogatott keretek esetében,
-a bajnokságok, versenyek, edzőtáborok lebonyolításának feltételeiről,
-a bizottságok vezetőinek személyéről,
-az állami támogatás felosztásáról,
-a Szakszövetség rendelkezésére álló anyagi eszközökből az ösztönzési, illetve jutalmazási keretek felhasználásáról,
-a Szakszövetséghez tartozó sportszervezetek, működésének engedélyezéséről,
-az edzői engedélyek kiadásáról,
-óvási és fellebbezési ügyekben (másodfokon),
-minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

c./ állást foglal:
-azokban a szervezeti és szakmai kérdésekben, amelyekben más testnevelési és sporttevékenységet folytató szervek is érdekeltek és a döntés joga nem a Szakszövetséget illeti meg.

d./ javaslatot tesz:
-a Szakszövetség fejlesztésével kapcsolatos bármely kérdésben,
-személyi kérdésekben,
-a Szakszövetség érdekében kifejtett tevékenységért adományozandó állami kitüntetésekre, és egyéb elismerésekre,
-a mesteredzői cím odaítélésére.

e./ együttműködik:
-az NSH-val és annak intézményeivel,
-a MOB-bal és szervezeteivel,
- a Nemzeti Sportszövetséggel,
-a testnevelésben és sportban érdekelt más állami szervekkel, szervezetekkel.

f./ képviseli:
-a Szakszövetség érdekeit a hazai és nemzetközi sportszervezetekben,
-a Szakszövetség érdekeit más fórumok előtt is.

g./ ellenőrzi:
-a Szakszövetségre vonatkozó rendelkezések, jogszabályok betartását,
-a bizottságok munkáját,
-a tisztségviselők és szakemberek munkáját,
-a Szakszövetséghez tartozó szakosztályok működésének szakmai és szervezeti minőségét,
-végrehajtja, ill. végrehajtatja a Közgyűlés által jóváhagyott rendelkezéseket,
-és végrehajtja a szakosztályok nyilvántartásba vételét.

 

9. Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a. számviteli beszámolót,
b. költségvetési támogatás felhasználását,
c. vagyonfelhasználásra vonatkozó kimutatást,
d. cél szerinti juttatások kimutatását,
e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékéig,
f. A Szakszövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
e. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót

10. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.

11. Az Elnökség másodfokon általános fegyelmi és etikai jogkört gyakorol a Fegyelmi Szabályzat, valamint a Taekwondo etikai tanításai alapján.

12. Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként - éves ülésterv alapján - legalább évi 12 alkalommal, illetve szükség szerint ülésezik.

13. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök vagy az Elnökség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt írásban kéri.

14. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről, az előterjesztések megküldésével, legalább egy héttel az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait, illetve a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.

15. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 7 napon belül ismételten össze kell hívni.

16. Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza szavazategyenlőség esetén, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az ülést levezető elnökségi tagot illeti meg. Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát tikos szavazással hozza meg.
 

17. Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagok és a meghívottak vehetnek részt. Az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet.

18. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetve a hozott határozatokat.

19. Az elnökség nyilvántartást vezet a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalmáról, időpontjáról, hatályáról, a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számarányáról.

20. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel 30 napon belül írásban közli, és körlevélben hozza az illetékesek tudtára.

21. Az elnökség a Szakszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az érintettek, illetve az illetékesek számára, a Szakszövetség elnökének, illetve elnökségének tudtával, az igény bejelentését követő egy héten belül köteles biztosítani.

22. A Szakszövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról szórólapokon, plakátokon, interneten tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

A Szakszövetség vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozás

22.§ 

1. Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személv, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pont) valamint élettársa/továbbiakban együtt: hozzátartozó / a határozat alapján
a.   kötelezettség, vagy felelőssége alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakszövetség cél szerinti juttatásai keretében bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján, - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2. Nem lehet a Szakszövetség felügyelő szervének elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a. az Elnökség elnöke vagy tagja.
b. a Szakszövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
c. a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d. az a-c pontokban meghatározott személvek hozzátartozója.

3. A Szakszövetség vagy a Szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezeti jogállásának megszűntét követően két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személv, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

Ellenőrző Testület

23.§ 

1. A Szakszövetség gazdasági és pénzügyi működésének és vagyonkezelésének ellenőrzését az Ellenőrző Testület látja el.

2. A Bizottság három (elnök és két tag) tagját 4 éves időszakra a Közgyűlés választja meg. A bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet.

3. Az Ellenőrző Testület csak a Közgyűlésnek van alárendelve, és tagjait csak az hívhatja vissza.

4. Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szakszövetségben más tisztséget nem vállalhatnak, illetőleg nem lehetnek egymásnak, illetve a Szakszövetség bármely tisztségviselőjének és alkalmazottjának hozzátartozója.

5. A Bizottság éves ellenőrzési terv alapján köteles a Szakszövetség gazdálkodását és vagyonkezelését felülvizsgálni és arról, a Közgyűlésen beszámolni.

6. Szabálytalanság észlelése estén jelentést kell tennie az Elnökség, a Közgyűlés, illetve szükség esetén a felügyeleti szervek felé, ha arról szerez tudomást, hogy:
a. a Szakszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy
b. a Szakszövetség vagy a Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
c. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

7. A Bizottság kérelmére, szükség esetén, 30 napon belül rendkívüli Elnökségi ülést vagy Közgyűlést kell összehívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Ellenőrző Testület jogosult.

8. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9. A Bizottság elnöke vagy tagja tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein.

10. A Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer kell összehívni.

11. Ha a Bizottság létszáma egy főre csökken az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni.

12. Az Ellenőrző Testület feladatai:
a. a Szakszövetség pénz-és vagyonkezelésének vizsgálata,
b. a sportági szakszövetségek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
c. az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata,
d. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
e. a Szakszövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése.

13. Az Ellenőrző Testület az ügyrendjét maga állapítja meg

14. Az Ellenőrző Testület tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szakszövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szakszövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

VIII. A Szakszövetség elnöke

24.§ 

1. A Szakszövetség Elnöksége élén az elnök áll, akit a Közgyűlés választ meg 4 éves időtartamra.
Önálló képviseletre jogosult vezetője a Szakszövetségnek.
Funkciójából csak a Közgyűlés hívhatja vissza.

2. Szavazati jogú tagja az Elnökségnek.

3. Felelős a Szakszövetségre vonatkozó jogszabályok betartásáért és a Közgyűlés által meghatározott feladatok, irányelvek, állásfoglalások érvényesítéséért.

4. Az ügyrendben meghatározott módon irányítja az Elnökség munkáját, vezeti üléseit, képviseli a Szakszövetséget más szervezetekben és más szervek előtt.

5. Szakszövetség költségvetésének terhére kötelezettségeket vállalhat.

6. A nemzetközi kapcsolatok tartása során köteles betartani a MOB és az ISM NKO ide vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Elnökség határozatait.

7. Beszámolási kötelezettsége van a Közgyűlés, továbbá az Elnökség felé.

8. Szükség szerint tájékoztatja a sajtót.

9. Aláírási jogkört gyakorol.

10. Távolléte esetén írásos megbízás alapján a kijelölt elnökségi tag teljes jogkörben   helyettesíti az ügyrend szerint.

11. Felügyeli a főtitkár munkáját az elnökség döntései alapján.

 

IX. A Szakszövetség főtitkára

25.§ 

1. Az elnökség által pályázat vagy jelölés útján választott tisztségviselő. Feladatát szerződéses jogviszony keretében látja el. A főtitkár a Szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között irányítja.

2. Állandó meghívottja az elnökségnek és tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség minden testületének ülésén. Irányítja a Szakszövetség adminisztratív tevékenységét, és az ügyrendben meghatározottak szerint vezeti a Szakszövetség ügyviteli munkáját, előkészíti az országos értekezleteket és egyéb jelentős eseményeket.

3. Elkészíti az Elnökség munkatervét, javaslatot tesz az elnökségi ülések napirendi pontjaira, ellenőrzi a határozatok, döntések, utasítások végrehajtását.

4. Elkészíti a Gazdasági Bizottság vezetőjével az éves költségvetési tervet, és a költségvetési beszámolót.

5. Elkészíti és előterjeszti a közhasznúsági jelentést.

6. Általános felügyeletet gyakorol a bizottságok felett

7. A nemzetközi kapcsolatok tartása során köteles betartani a MOB és az NSH ide vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Elnökség határozatait

8. Beszámolási kötelezettsége van az Elnökség és a Közgyűlés felé

9. Gondoskodik a versenyzők, szakvezetők szükség szerinti katonai, vagy munkahelyi kikéréséről.

10. Szükség szerint tájékoztatja a sajtót

 

X. Elnökségi tagok

26.§ 

1. A Szakszövetség elnökségi tagjait (5 fő) a Közgyűlés választja meg 4 éves időtartamra. Funkciójukból csak a Közgyűlés hívhatja vissza.

2. Véleményt nyilvánítanak, javaslatokat tesznek a Szakszövetséget érintő kérdésekben.

3. Képviselik a Szakszövetség érdekeit.

4. Tevékenységüket a kapott, illetve a vállalt feladatok határozzák meg.

5. Az Elnökség ülésein szavazati joggal rendelkeznek.

6. Az elnök megbízása alapján bármelyik elnökségi tag helyettesítheti az elnököt és eljárhat az elnök jogkörében, az elnök erre vonatkozó megbízásának megfelelően.

 

XI. Bizottságok

27.§

1. Az Elnökség munkáját speciális feladatokra szerveződött bizottságok segítik. A bizottságok - az Ellenőrző Testület és a Rendkívüli Fegyelmi Bizottság kivételével - az Elnökségnek alárendelten, az elnök és a főtitkár általános felügyelete mellett működnek.

2. Vezetőiket az Elnökség tagjainak javaslata alapján az elnök bízza meg meghatározatlan időre. Új Elnökség választása esetén a bizottságokat meg kell erősíteni funkciójukban.

3. A bizottságok létszámára és tagjaira a bizottságok vezetői tesznek javaslatot, és az Elnökség hagyja jóvá.

4. A bizottságok az Elnökség határozatai és az ügyrendben foglaltak szerint látják el munkájukat.

5. A bizottságok vezetői képviselik szakterületüket az elnökségi üléseken, ha arra meghívást kapnak.

6. A bizottságok vezetői részére megbízólevelet az elnök állít ki.

 

XII. A Szakszövetség gazdálkodása és vagyona

28.§ 

1. A Szakszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.

2. A Szakszövetség működéséhez szükséges bevételei:
a. Az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, adomány,
b. A közhasznú tevékenység folytatásából származó ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c. Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel (pl. rendezvények bevételei, TV közvetítések jogdíjai, reklám tevékenységből származó bevételek),
d. A Szakszövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e. Tagsági díjak,
f. Egyéb más jogszabályokban meghatározott bevétel,
g, gazdasági és vállalkozási tevékenységből származó bevételek, valamint
h. Egyéb bevételek.

3. A Szakszövetség költségei
a. A közhasznú tevékenység érdekében felmerülő közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
b. Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,  kiadások),
c. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint
d. A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások kiadások) amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

4. A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében azokat nem veszélyeztetve végez.

5. A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

6. A Szakszövetség vagyona:
a. készpénz ( bankbetét, folyószámlán lévő összeg ),
b. készpénzre szóló követelés,
c. értékpapír,
d. ingó- és ingatlan vagyon.

7. A Szakszövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő  értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hiteltörlesztésre nem használhatja fel.

8. A Szakszövetség cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítve kell nyilvántartani;

9. A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szakszövetség tagjai a Szakszövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.

10. A Szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyon mértékét.

11. Ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész kérésére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szakszövetség Elnökségének és főtitkárának tevékenységét, és a Szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.

12. A nemzeti válogatottal való kereskedelmi jogok a Szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek.

13. A Szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szakszövetség ügyrendje (SZMSZ) határozza meg.

 

XIII. A Szakszövetség megszűnése

29.§ 

1. A Szakszövetség megszűnik:
a. feloszlásának a Közgyűlés által történő kimondásával,
b. más Szakszövetséggel, vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
c. felügyeleti szervek által történő felo***szlatásával,
d. megszűnésének megállapításával.

2. Ha a Szakszövetség feloszlással, jogutód nélkül való megszűnése esetén az Alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a Közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatában.

3. Ha a bíróság a Szakszövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére kell bocsátani.

 

XIV. Záró rendelkezések

30.§

1. Az Alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. E szabályzat nem állhat ellentétben az Alapszabállyal.

2. A Szakszövetség Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakszövetség Elnöksége jogosult.

3. Az Elnökség állásfoglalása a Szakszövetség

MOB NEF NSSZ MEFS NOB WTF ETU WADA AGFIS FISU
Cynthia Tested! Valid CSS! Valid XHTML 1.0 Transitional [Valid RSS]